gfk bejegyzései

Kísérje figyelemmel minden nap adventi ajánlatainkat!

Lovas Lajos N című kötete 20% kedvezménnyel előrendelhető a Galaktika boltban. Várható megjelenés: 2010. november 6.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij Menekülési kísérlet című kötete 20% kedvezménnyel előrendelhető a Galaktika boltban. Várható megjelenés: 2010. november 03.

Akkor álljon itt a második negyedéves terv, ebből már jópár kötet meg is jelent (vigyázat, csalunk):

Arthur C. Clarke: Mélység

Cory Doctorow: Kis Testvér

Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Bogár a hangyabolyban

Kim Stanley Robinson: Árral szemben

Frederik Pohl: A hícsík birodalma

Damien Broderick: Lenni vagy nem lenni

Szergej Lukjanyenko: Ugrás az ismeretlenbe

Jack McDevitt: Elveszett kolónia

Jane Yolen: Csipkerózsa

A. E. Nourse - W. S. Burroughs: Pengefutár - Az igazi Blade Runner

Arthur C. Clarke - Frederik Pohl: Végső bizonyítás

Robert Silverberg: Valentine Pontifex

A felsorolás nem tükrözi a megjelenések sorrendjét, a kiadott címek listája és maguk a magyar címek sem véglegesek! (Kivétel a már megjelenteknél, he-he)

Az első könyvben, a belső borítókon egy Bill Sanderson által készített illusztráció van, egy térkép, ami méretaránynak megfelelő.

A térkép annak a területnek felel meg, amit az első könyvben érintünk. A második könyvnek másfajta a térképe. A könyvben nagyon ügyeltem arra, hogy ne derüljön ki, pontosan hol is vannak ezek a helyek, mert tudtam, hogy a hátlapon lesz a térkép, és ha az olvasó jobban megnézi a képeket, könnyen rájöhet Afrika és Észak-Amerikat ábrázolja. Az amerikai kiadásból ez kimaradt, ezért volt egy kis zavar.

A második könyvben részletesen leírod a (méretarányos) térképet...

Igen, szándékosan olyan részletes. Bill tervezte a térképet és annyira megtetszett, hogy le is írtam a második könyvben. Vettem egy földgömböt is és lefotóztam, hogy különböző szögből is lássam a térképet. A város volt a legfontosabb így nem Mercator vagy Pole projekciót (vetítést) használtunk, hanem város projekciót; más szóval a térkép középpontja a város és a perspektíva egyre kisebb, ahogy távolodunk. Vázlatosan elmondtam az ötletet Billnek és ő találta ki, hogy tegyünk rá méretarányt. Nagyon jó ötlet volt, így beleírtam a könyvbe, ám az ő találmánya.

Mikor kutatásokat végez egy témához, hogyan akadályozza meg, hogy elárassza a művet a sok információ?

Amit csinálok olyan, mint egy történelmi regény írása. Például… a viktoriánus kor esetében minden a korszakról összegyűjtött anyag a rendelkezésemre áll, de csak azt a részt használom fel, amire szükségem van - inkább ki kell hagyni az anyag egy részét, soha nem szabad túl sokat belepréselni - közben azért éreztetem az olvasóval, hogy mindent tudok a témáról. Ha pedig valóban mindent tudok, akkor az olvasó is ezt fogja gondolni. Ám mivel olyan anyag birtokában vagyok, amely egy fizikai, intellektuális és biológiai 3 dimenziós világ,  amikor csak akarom, előhúzhatom azokat a részeket, amikre szükségem van és azok a darabok segítenek a cselekmény alakításában.

A művészekről

Az Édentől nyugatra csapatának két művésze van: Gino d’Achille, aki a borító festményét készíti, és Bill Sanderson, aki a belső illusztrációkért felelős.

Gino d’Achille egy olasz származású festőművész, aki Londonban él. Akkoriban ismertem meg, mikor még a Granadanak készített borítókat. Egy nagyon kedves ember és mivel úgy gondoltam, hogy szükségem van rá és a tehetségére, megbeszéltem vele egy találkozót ahol adtam neki néhány vázlatot. Ő pedig örömmel segített.

Bill Sanderson a New Scientistnek készített borítókat és azt gondoltam, hogy nagyon ügyes. Egy teljesen új, stílust akartam és a Bill által képviselt scratch-board stílus teljesen megfelelt erre a célra. Bill fellelkesült – bár nem olvasott túl sok sci-fit, de adtam neki néhány ötletet és vázlatot ő pedig módosított és javított rajtuk egy keveset. Végül ő csinálta meg az összes rajzot és a belső borítókat.

[folyt köv.]

Vernor Vinge

A szivárvány tövében

Regény a holnapról – már ma!

San Diego, Kalifornia, 2025.
Robert Gu, egykor világhírű költő volt. Aztán az Alzheimer-kór elvett tőle mindent. Most egy úttörő orvosi kezelésnek köszönhetően újrakezdheti életét, de a világ nagyot változott körülötte. A mindenütt jelenlévő wi-finek, az okosruháknak és okos-kontaktlencséknek hála a valós és a digitális világ közötti határ fokozatosan elmosódik. Az új technológiák azonban, ahogy a történelem folyamán mindig is, egyaránt használhatók jóra és rosszra.
Robert hamarosan egy világméretű összeesküvés középpontjában találja magát, amely a régi világ teljes eltörlését tűzte ki célul – legyen szó papír alapú könyvekről, vagy akár továbbfejlődésre képtelen, elöregedett emberekről!

Vernor Vinge a technológiai szingularitás mai elméletének egyik megalkotója, de elsősorban kitűnő író. Hugo-díjas regénye a megjelenése óta eltelt három év során az SF instant klasszikusává vált, ami nem is csoda, hiszen a ma legégetőbb kérdéseire keresi a megoldást, alig fél lábbal a jövőben.

Érdekesség

A szivárvány tövében című alkotás nem csak Hugo-díjat kapott 2007-ben, hanem Locus-díjat is. Sőt, még Campbell-díjra is jelölték.

Vinge egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy azt furcsálná igazán, ha a Szingularitás nem következne be 2030-ig. véleménye szerint, nem kell ettől a jelenségtől tartani, lesznek jó és rossz oldalai egyaránt, de ez lesz a legkisebb "katasztrófa" az elkövetkezendő évtizedekben.

Robert Silverberg interjút adott 2004-ben a Locus Magazinnak. Sok témát érintettek, részletek:

50 évet szenteltem az életemből a science-fiction írásnak és szerkesztésnek. Hogy nekem mi a sci-fi, azt leírtam a Robert Silverberg’s World of Wonderben, amit most Science Fiction: 101-nek hívnak, ill. legújabb összeállításomban a Phases of the Moonban. Ezekben a könyvekben azt is leírtam, hogy számomra mi ad ihletet, mi az, ami beindítja a fantáziám.

Az első könyvben azon írók novellái olvashatóak, akiktől a legtöbbet tanultam, akik nagy hatással voltak rám, pl.: Alfred Bester, Philip K. Dick, Robert Sheckley, C. L. Moore, stb. A Phases-ben pedig az van, amit én csináltam. Vagyis amit ténylegesen tanultam 69 évnyi olvasás után.

Elolvasom »

A hazai közönség is pozitívan fogadta David Brin Dettó c. regényét, de nem csak itt volt sikeres, „belhonban”. A regény 2002-ben jelent meg, s jelölték is négy rangos díjra (Hugo, Locus, John W. Campbell, és Arthur C. Clarke-díj), de nemcsak a kritikusok, az olvasók is hamar megszerették.
Előbb a történetről: a társadalmi, technológiai fejlődés elérkezett egy olyan pontra, ahol az emberek létre tudják hozni saját másolataikat.

Elolvasom »

Elolvasom »

Bár hétfőre nem jelent meg a Lakott sziget (a héten már várható!), így, sziget nélkül is kis szigetet alkottunk az idei Zsidó Nyári Fesztiválon, a Gozsdu udvar könyvvásárában. A hely hangulatos volt, az emberek kedvesek...egy kis vizuális ízelítő...

Az orosz sci-finek varázsa van. Aki nem hiszi, meggyőződhet róla megint. Arkagyij és Borisz Sztrugackij Lakott sziget című könyve hamarosan megjelenik a GFK sorozatban, jó pár nap, de aki nem bír várni, a film „elérhető” (egyelőre csak az internet adott áldások segítségével). A történet (más néven a Kammerer-trilógia) a filmben alig tér el a könyvétől. A film első része csak a könyv egy részét dolgozza fel azonos címen (Obitaemyy ostrov), sőt már folytatása is elkészült: Az összecsapás (Obitaemyy ostrov: Skhvatka).
A Sztrugackij fivéreket 2006-os Euroconon Európai SF Nagymester díjjal tüntették ki, de ha ez sem lenne elég bizonyíték az izgatott várakozásra, remélem elég emlékeztetőnek az, hogy ők írták a Piknik az Árokparton c. elkbeszélést, amit Tarkovszkij dolgozott fel a Stalkerban (1979).

A könyv már megrendelhető...
A filmekről részletesebb ismertető acélpatkány SF blogján található:
Lakott sziget
Lakott sziget: Az összecsapás