A Galaktika magazin áprilisi számában folytatódik az izraeli Lavie Tidhar folytatásos kisregénye, a „Héberpunk”. Ez az igazi kuriózumnak számító írás a héber misztikumot ötvözi a 20. század első felének népszerű noir krimijeivel. A lap rövid életrajzzal és novellával köszönti a hazánkba látogató Robert J. Sawyert, a FLASHFORWARD sztárszerzőjét, akinek itt-tartózkodásához időzítve jelenik meg új regénye is magyarul, a LÉLEKHULLÁM.
A hónap központi tudományos témája a rabszolgaság, a jelenség történetével és új formáival egyaránt foglalkoznak cikkek. A filmrovat is ehhez kapcsolódik, az új „Majmok bolygója”-film kapcsán. Toochee novellája, a „Van kapás?” egy nem mindennapi kapcsolat-fel-nem-vételről számol be az idegen látogatókkal, míg Antal József vénuszlakói a hatalmi erővonalak átrendezésére készülnek a Naprendszerben. Eugie Foster Nebula-díjas írása egy álarcviselő társadalmat mutat be. A nemrég elhunyt Ion Hobanáról is novellával emlékezik meg a lap. Pap Viola elbeszélése, „Az üres fájl” egy bestsellerszerző hányattatásait meséli el, míg a havi retro Arthur C. Clarke-tól a hosszú élet egyik lehetséges titkát ismerteti.
Az interjú Anger Zsolt Jászai Mari-díjas színművészt és rendezőt szólaltatja meg, ez utóbbi minőségében, a Bárka Színház új Bradbury-adaptációja kapcsán. A játékrovat a „Beyond Good & Evil” fölturbózott változatát mutatja be, az Intelligens dizájn különleges órákat ajánl, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy magyar Mercedes koncepcióautóról és egy motoros gördeszkáról.
A Galaktika 253. számát keresse az újságárusoknál vagy a Galaktika boltban!
A Galaktika magazin márciusi számában új folytatásos kisregény indul, az izraeli Lavie Tidhar „Héberpunk”-ja. Ez az igazi kuriózumnak számító írás a héber misztikumot ötvözi a 20. század első felének népszerű noir krimijeivel. A hónap központi tudományos témája a szaporodó űrszemét egyre növekvő veszélyeit taglalja, illetve a megoldásra keres alternatívákat.
C. J. Cherryh két rövidke novellájában az értelem egymástól legtávolabb álló fajtáit vizsgálja. Mayer István „Offliniá”-ja egy, a terrorfenyegetés miatt begubózott, diktatórikus Európai Uniót vizionál. Cordwainer Smith a Vénuszt meghódító kínaiakról ír, míg Lőrinczy Judit egy szélsőségesen idegenbe szakadt nő életébe enged bepillantást. Visszatér Szőrplusz és Darger, Michael Swanwick két javíthatatlan bajkeverője is, akik a jövő radikálisan megváltozott Földjét járják és döntik romba szisztematikusan. A havi retro Matulay Sándor „Telefonvicc”-e, amelyben néhány téves kapcsolás fenekestül fölforgatja a főhős életét.
Az interjú az aktuális folytatásos kisregény szerzőjét, Lavie Tidhart szólaltatja meg, a játékrovat a „Killzone 3”-at mutatja be, a filmajánló a központi témára reflektálva az űrszemét filmes előfordulásai között tallózik. Az Intelligens dizájn különös szuperhősökkel ismertet meg, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy retro iPhone-kiegészítőről, az alvásvizsgálat otthoni eszközéről és egy praktikus, organikus formatervezésű kerékpárról.
A Galaktika 252. számát keresse az újságárusoknál vagy a Galaktika boltban!
Csaknem kétórás beszélgetést hallgathatnak meg az érdeklődők Burger Istvánnal, a Galaktika főszerkesztőjével fantasztikus irodalomról, a Galaktikáról, az életről, a világmindenségről, meg mindenről. A 3. utas című műsor február 16-i adását négy részletben tölthetitek le, hallgathatjátok meg az alábbi linkekre kattintva:
„Azt mesélik, hogy a Galileo indítása után Carl Sagan érdekes ötlettel állt elő. >>Mivel az űrszonda, hogy elegendő sebességet szerezzen a Naprendszer külső részeinek felderítéséhez, a Vénusz körül vesz majd lendületet, és aztán elhalad a Föld mellett, teszteljük le magunkon a műszereit. Keressünk életet a saját bolygónkon!<< Az ötlet jó volt, így a NASA fejesei rábólintottak, és amikor a Galileo visszaérkezett, errefelé fordították a műszereit. És – állítólag – az űrszonda nem érzékelt életet a Földön. Szívesen megkérdezném erről Sagant, de már nincs közöttünk.”
Az ekultura.hu oldalon mélyinterjút olvashattok Burger Istvánnal, a Galaktika magazin főszerkesztőjével. A Galaktika megújulásától a képregénykiadáson át a mai magyar SF irodalom helyzetéig sok minden szóba kerül. Jó szórakozást!
A felsorolás nem tükrözi a megjelenések sorrendjét, a kiadott címek listája és maguk a magyar címek sem véglegesek! (Kivétel a már megjelenteknél, he-he)
Az amerikai piacon történt megállapodásunknak köszönhetően májustól a Galaktika Asimov's Hungary néven jelenik meg. A több mint 30 éves múltra visszatektintő Galaktika nemcsak nevet vált, a terjedelme és formátuma is változik, ezentúl 200 oldal lesz egy szám. Már folynak a tárgyalások Robert Silverberggel arról, hogy átvegye Németh Attila helyét az irodalmi szerkesztői pozícióban. A tervek szerint a tudományos rovatban Edward Witten és Roger Penrose fognak rendszeresen publikálni, a film rovatban pedig David Lynch és David Cronenberg írásai lesznek olvashatóak. "Alig várom, hogy a Galaktikában publikálhassak, régóta az egyik kedvenc lapom" - nyilatkozta Lynch.
Az eddigi MetaGalaktika és HiperGalaktika helyett Asimov's Best Hungarian SF címen jelenik majd meg évente 2 alkalommal 1-1 várhatóan 400 oldal terjedelmű antológia. Az együttműködésnek köszönhetően minden amerikai Asimov's lapszámban is jelennek meg olyan magyar szerzők novellái is, mint László Zoltán, Brandon Hackett, Sümeghy Attila, Antal József, Szélesi Sándor, K. Varga Beáta vagy Kánai András.
San Diego, Kalifornia, 2025. Robert Gu, egykor világhírű költő volt. Aztán az Alzheimer-kór elvett tőle mindent. Most egy úttörő orvosi kezelésnek köszönhetően újrakezdheti életét, de a világ nagyot változott körülötte. A mindenütt jelenlévő wi-finek, az okosruháknak és okos-kontaktlencséknek hála a valós és a digitális világ közötti határ fokozatosan elmosódik. Az új technológiák azonban, ahogy a történelem folyamán mindig is, egyaránt használhatók jóra és rosszra. Robert hamarosan egy világméretű összeesküvés középpontjában találja magát, amely a régi világ teljes eltörlését tűzte ki célul – legyen szó papír alapú könyvekről, vagy akár továbbfejlődésre képtelen, elöregedett emberekről!
Vernor Vinge a technológiai szingularitás mai elméletének egyik megalkotója, de elsősorban kitűnő író. Hugo-díjas regénye a megjelenése óta eltelt három év során az SF instant klasszikusává vált, ami nem is csoda, hiszen a ma legégetőbb kérdéseire keresi a megoldást, alig fél lábbal a jövőben.
Érdekesség
A szivárvány tövében című alkotás nem csak Hugo-díjat kapott 2007-ben, hanem Locus-díjat is. Sőt, még Campbell-díjra is jelölték.
Vinge egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy azt furcsálná igazán, ha a Szingularitás nem következne be 2030-ig. véleménye szerint, nem kell ettől a jelenségtől tartani, lesznek jó és rossz oldalai egyaránt, de ez lesz a legkisebb "katasztrófa" az elkövetkezendő évtizedekben.
Bár már többször
hírt adtunk a Lakott sziget érkezése körüli izgatottságról,
most jóval a megérkezés és olvasás utáni élményekről:
Először is az írói név
nem mindenkinek (fiataloknak) cseng ismerősen, és ez nagy baj. A Lakott sziget a 22-es csapdájába
eshetett: betiltott volt, de szovjet is. Így merült el az új generáció új
bulváros, ellenőrizetlen könyvei között a lista, melyen szerepelnek még a
lefordítatlan, sorok közötti olvasást igénylő alkotások. Szép lassan nem csak a
lista fog elmerülni, de az olvasóközönség is, akik igényt tartanak a listán
szereplőkre. Ha nem is
ismerős a név, a csapdából a könyv egyfajta időszerűségével tudott kitörni.
Olvasóink megzavarására párhuzamosan az elsővel elindítottuk az Íródüsszeia második évadát, amelynek főszereplője nem más mint a képen látható úriember. Nem kell azonban aggódni, folytatódik az első éved is, Robert Silverberggel.
David Brin tudós, született szónok, technikai ezermester és sokat tapasztalt író. Írásai többször vezették a New York Times bestsellerlistáját, többszörös Hugo- és Nebula-díjas. Legalább 20 nyelven lefordították vagy egy tucat művét.
1989-ben írt ökológiai thrillerje, az Earth, megjósolta a globális felmelegedést, a kibertér dominanciáját, közeli jövőképe igazolódott, a World Wide Web – vagyis az Internet – elterjedése. Ez ihlette az 1998-as, posztapokaliptikus környezetben játszódó, A jövő hírnöke c. filmet (Kevin Kostner rendezte).
A hét utolsó munkanapjához egy újabb jó hír párosul mostantól!
Amennyiben a Galaktika Boltban
kiadványainkból – a személyes átvételi lehetőséget választva – legalább
5000 Ft értékben rendel és a köteteket pénteken veszi át, semmi nem
menti meg attól, hogy az alábbi címek közül egyet 50% kedvezménnyel
vásárolhasson meg szerkesztőségünkben:
Az orosz sci-finek varázsa van. Ezt jól tudjuk, vagyis ismerjük. Ez csak megerősíti Lukjanyenko Csillagok, hideg játékszerek könyve (munkacím) – legalábbis számomra. Ne egy nagy és gyors „ugrásra” számítsunk, inkább kisebbre és sok apróra.
• Lord Valentine kastélya (1980) Locus nyertes és Hugo jelölt, 1981
• Majipoor-krónikák (1982, várhatóan idén lesz az első magyar kiadása)
• Valentine Pontifex (1983)
• The Mountains of Majipoor (1995)
• Sorcerers of Majipoor (1997)
• A Hetedik Szentély (kisregény, 1998, Legendákban)
• Lord Prestimion (1999)
• The King of Dreams (2001)
• The Book of Changes (kisregény, 2003, Legendák II)
• The Sorcerer's Apprentice (novella, 2004, Flightsban)
Bár hétfőre nem jelent meg a Lakott sziget (a héten már várható!), így, sziget nélkül is kis szigetet alkottunk az idei Zsidó Nyári Fesztiválon, a Gozsdu udvar könyvvásárában. A hely hangulatos volt, az emberek kedvesek...egy kis vizuális ízelítő...