metropolis

Majipoor krónikái - most a szerkesztő tollából

a_liz — Wed, 18 Nov 2009 17:54:27 GMT

A blog kezdetekor sem hagytuk békén Képes Gábort, most sem hagyjuk őt nyugodtan szerkesztgetni. Éppen befejezte a Majipoor krónikáit, szóval lecsaptam rá és a a könyvről faggattam. Mivel szívesen válaszolt, itt az eredmény, ez úton is köszönet, hála, tisztelet neki.

Bevallom, amikor az első kötet, a Lord Valentine kastélya szerkesztését elvállaltam, voltak titkolt kételyeim, hogy a korábban már egyszer magyarul publikált, különös sci-fi elemekkel gazdagított fantasy milyen fogadtatásra talál majd 2009 Magyarországán. Nemes István leleményes és remek fordításában, jelentős javításokkal jelentettük meg a könyvet. A Lord Valentine kastélya magában sem lenne elhanyagolandó munka, de igazán a folytatásai, a körülötte kialakuló, a szerző által nagy gonddal és érezhető élvezettel kidolgozott világ teszi értékessé. Ezért is számítok nagy sikerre, az olvasók örömére a most megjelenő Majipoor krónikái kapcsán.

E kötet a legendateremtés, a meglévő „alapanyag” kimunkálásának ragyogó példája, amelyet immár Juhász Viktor fordított le Nemes István alkotásának méltó folytatójaként. A szellemes és izgalmas angol szöveg hiteles és gördülékeny magyar interpretációja jelenik meg most: egy olyan nagyon változatos elbeszélésgyűjtemény, amely a Majipoor világa iránt érdeklődő „újoncok” és Lord Valentine kastélyának régi hívei számára is izgalmas lesz. E könyvben érthetőbben és szervesebben jelennek meg a világ sf-elemei, a vén Földről elszármazott emberiség és az idegen civilizációk egymásra hatása, egészen az egyéni kapcsolatok, így a szerelem és a szexuális vonzalom szintjéig. Az ezzel kapcsolatos fejezetek felemelő olvasmányok, és sokat elárulnak Silverberg emberképéről, érzelemdús és filozofikusan befogadó humánumáról.

A fejezetek a gigantikusnak ábrázolt bolygó történetéről, a történelmi alakok motivációiról szólnak, tekinthetőek példázatoknak is, melyek a jövőt, s egy kedves és fontos szereplő jellemét formálják. Tanmesék, de – szokásosan unalmas – erkölcsi okfejtések helyett fülledt, életteli, kalandos formában, az első kötetben megszokott archaizáló és utópikus társadalomképpel, minden érzékletre hatóan teljes kidolgozottsággal. Örömmel fedezzük fel benne az első kötetben megismert helyeket, szereplőket, tájakat, s még nagyobb örömmel a történetek játékosságát, humorát. Az elbeszélésfüzér egyébként is közelebb áll a mai olvasó szokásaihoz, s aki végigizgulja a fejezeteket, biztosan nem fogja megbánni, hogy bepillantást nyerhetett ebbe az idegen-ismerős világba. Talán idehaza, a vén Földön is megszívlelendő erkölcsi útmutatással gazdagodik.

Aki a kilencvenes években volt kamasz, érteni fogja, amit írok: a Majipoor krónikáinak élménye ahhoz hasonlatos, amikor az olvasó Mos Eisley kocsmája törzsvendégeinek sztorijaiból ismerte meg az univerzum nagy meséjét. Majipoor krónikáinak szereplői viszont valamiképpen mind kivételes személyiségek.

A szerkesztő munkája kissé hálátlan, hiszen a fordító által szakmai-nyelvi értelemben nagy odafigyeléssel elkészített, de még nyers, rendezetlen, fésületlen szöveget több fázison át hozza nyomdakész állapotba, a sorozatszerkesztővel, az irodalmi szerkesztővel, a tördelőszerkesztővel való együttműködésben. Egy-egy fázis során olykor százas nagyságrendben is sikerül kigyomlálni olyan apró hibákat, amelyeket a cselekmény után loholó olvasó talán észre sem venne, de a szigorú olvasó egészen biztosan észrevesz. Ahogy észre fogja venni azt is, ami – már csak az irodalmi szövegek rejtélyes matematikai törvényszerűségei révén is – óhatatlanul benne marad. A hibáért mindenképpen a szerkesztő lesz a felelős, míg az erényekért a szerzőt és a fordítót dicsérik. Ez így van rendjén, én pedig örömmel gondoztam ezt a kivételesen jó könyvet, amely – érzésem szerint – a kiadó egyik legjobb választása a 2009-es évben. Nem zsonglőrködés, hanem látomásos telitalálat.

Képes Gábor

A könyv tartalmáról már röviden beszámoltunk Itt. Hamarosan (nagyon úgy néz ki, hogy hétfőn) érkezik a könyv!

Párban: könyvek és filmek

a_liz — Wed, 18 Nov 2009 04:20:41 GMT

Az io9.com oldal filmekhez párosítva ajánlott néhány olvasnivalót...

Egy film - a történet bemutatásának történetében - mindig csak második lehet (már csak azért is, mert alig több, mint 100 éves) az irodalmi műhöz képest, de nem is ez számít. Azt hiszem mára megfordult a dolog: ez is egyfajta missziója az olvasás újbóli térhódításáért. Itt csupán néhány képi világhoz társul egy-egy könyv, s tudom, hogy számos film és könyv említhető lenne egy-egy témánál.

Ha tetszett:

Galaktika kiállítás a Központi Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

a_liz — Mon, 19 Oct 2009 14:00:00 GMT

A Metropolis Media kiadóval közösen könyvkiállítást rendezett be a Központi Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a földszinti Böngészdében. A kiállítás 2009 október 19-én, ma nyit, és november 16-ig tart. A könyvkiállításhoz kapcsolódik két könyvbemutató is, amelyek az előzetes egyeztetések szerint október 27-én, és november 10-én lesznek. A könyvkiállítás és az első könyvbemutató a Galaktika napokban megjelent, a 200. kiadott címéhez kapcsolódik, a második pedig a FSZEK-ben 2006 első felében tartott előadássorozat anyagát tartalmazó, a magyar tudományos-fantasztikus irodalom történetével foglalkozó MetaGalaktika 11-hez.
A jó kapcsolat ápolása épp annyira segítségére lehet a könyvtárnak a fiatalok megnyerésében, mint a könyvtári állomány bővítésében. A tudományos-fantasztikus művek olvasói ugyanis első sorban a tudomány és a filozófia iránt érdeklődő fiatalok, akiknek a könyvtárba való becsábítása a könyvtár egyik kiemelt célja.

Megjelenések

a_liz — Sun, 18 Oct 2009 20:32:50 GMT

Múlt hét péntek elhozta a várva várt Kétszázadikat, a Szemünk fényeit és a Káosz-őrséget. A héten pedig újabb könyvekkel bővülünk: ma érkezik a 2012, illetve hétfőre várható a Hajszőnyegszövők, és a Kívánságok háza. Kicsit gyors a tempó, de tartani kell a lépést az olvasással.

Érdemes megrendelni vásárlás előtt a Galaktika boltban a könyveket, ill. a személyes átvételnél ki lehet próbálni különleges asztal formájú számítógépünket.

Ha nem is ugyanolyan, mint a Misrosoft Surface asztal-PC-je, hasonló módon működik. Asztal formájú számítógép, melynek felültén, egy kijelzőn belül valósul meg a tartalom és a beviteli eszközök is (egér, billentyűzet).

Nálunk kipróbálható... (címünk: 1024, Budapest, Fény utca 2. I/4)

Korábbi hír a Microsoft Surface-ről

További hasonló fotók a(z) InterGalaktika oldalain.

Első évad, hatodik rész: Silverberg interjú

a_liz — Fri, 16 Oct 2009 04:51:28 GMT

Robert Silverberg interjút adott 2004-ben a Locus Magazinnak. Sok témát érintettek, részletek:

50 évet szenteltem az életemből a science-fiction írásnak és szerkesztésnek. Hogy nekem mi a sci-fi, azt leírtam a Robert Silverberg’s World of Wonderben, amit most Science Fiction: 101-nek hívnak, ill. legújabb összeállításomban a Phases of the Moonban. Ezekben a könyvekben azt is leírtam, hogy számomra mi ad ihletet, mi az, ami beindítja a fantáziám.

Az első könyvben azon írók novellái olvashatóak, akiktől a legtöbbet tanultam, akik nagy hatással voltak rám, pl.: Alfred Bester, Philip K. Dick, Robert Sheckley, C. L. Moore, stb. A Phases-ben pedig az van, amit én csináltam. Vagyis amit ténylegesen tanultam 69 évnyi olvasás után.

Az őrültek és géniuszok között igen finom a határvonal, szinte ugyanazokkal a típusú génekkel rendelkeznek – állítják a tudósok. A pszichológusok rátaláltak a kreatív emberek génállományában egy olyan összetevőre, génre, mely a pszichózisos és depressziós embereknél is nagy számban előfordul. Ez szerintük alátámasztja azt a feltevésüket, hogy a destruktív magatartás miért fordul elő olyan óriástehetségeknek nevezett művészeknél, mint Vincent Van Gogh vagy Sylvia Plath. Ez a gén - a neuregulin 1 – nagy szerepet játszik az agy fejlődésében, de variánsként mentális betegségek létrejötteként is megjelenik, mint a skizofréniánál.

Bár már többször hírt adtunk a Lakott sziget érkezése körüli izgatottságról, most jóval a megérkezés és olvasás utáni élményekről:

Először is az írói név nem mindenkinek (fiataloknak) cseng ismerősen, és ez nagy baj. A Lakott sziget a 22-es csapdájába eshetett: betiltott volt, de szovjet is. Így merült el az új generáció új bulváros, ellenőrizetlen könyvei között a lista, melyen szerepelnek még a lefordítatlan, sorok közötti olvasást igénylő alkotások. Szép lassan nem csak a lista fog elmerülni, de az olvasóközönség is, akik igényt tartanak a listán szereplőkre. Ha nem is ismerős a név, a csapdából a könyv egyfajta időszerűségével tudott kitörni.