Forrás

Neuromancer és a mesterséges intelligencia között nem egyenes az út: Neal Stephenson 92-es könyve a Snow Crash is közbelép. Stephenson nem csak kiváló író, de lelkes számítógép rajongó és programozó – az a fajta ember, aki szabadidejében matematikai feladatokat old meg. Nagy képzelőerővel megáldott író ő, aki Gibson és Vinge gondolatait tovább fokozta egy virtuális, valóság alapú internet felé, mely nem is tűnik olyan lehetetlennek. Az „avatar” elnevezés elterjedését is neki köszönhetjük, a köztudatba emelte az online személyiséget. Legnyilvánvalóbb befolyása a Linden Labs' Second Life-ra volt. Bár a Linden alapítója, Philip Rosedale állítása szerint az ötlet hamarabb jött a regénynél, elismeri, hogy olvasta a könyvet és hatására kikristályosodtak ötletei. „Amikor a Snow Crash megjelent, már bennem volt a szándék egy virtuális valóság létrehozására” – mondta Rosedale 2007-ben a New York Timesnak. „De a Snow Crash persze sokkal vonzóbban festi le, s még mindig inspiráló erőként hat a tökéletesítés felé.” Stephensont ez pedig nem is nagyon érdekelte, mikor a Chicago Tribune újságírójának nyilatkozott. Saját bevallása szerint is rengeteg időt tölt a virtuális valóságban „amit nem cserélnék le, hogy Dickenst olvassak, vagy hogy akár Toszkánába utazzak.”

Egy másik virtuális eszköz, ami szintén a Snow Crashből: egy 3D-s, globális információs műszer, mely a földrajzi és alapadatokat egyesítve térképezi fel a „tájat”:
„Hiro figyelme a Földre fordult. Fantasztikusak voltak a részletei. A felépítése, világossága, bárki észrevehette, hogy a szoftver, mellyel feltérképezi a bolygót, különleges, nem kispályás. Nem csak a kontinenseket és óceánokat illetően. Olyan volt, mintha Föld körüli pályára állt volna egy adott, földrajzi pont, LA felett, megmutatta az időjárási rendszert, a hatalmas galaxisokként forgó felhőket, melyek csak úgy lebegnek a föld felszíne felett, a szürke árnyakat a jégsapkák felett, melyek töredeznek s a tengerbe zúdulnak.” [Sajnálom, de nem találtam meg a könyvben az adott részletet, ha meg lesz kicserélem!]

Azért ez egy kicsit ismerős lehet…2006-ban, a Keyhole társalapítója, John Hanke alkalmazta a Google-n, ez a Google Earth, mely a Where 2.0. konferencia beszélgetési témája is volt. „Amikor megkérdezték, hogy olvastam-e a Snow Crasht, a válaszom igen volt, s emlékeztettek arra a részre, amikor az egyik szereplő használja a Földdel kapcsolatos kütyüjét, hogy feltérképezze és információhoz jusson, persze emlékeztem, erre azt mondták, hogy az lehetséges, meg tudják csinálni” – számolt be az egyik résztvevő, O’Reilly.

Egyszeriben a könyv kötelező olvasmány lett a Microsoft's Xbox 360-on dolgozó csapatban. A konzol főépítésze, J Allard, felhasználta a főhős nevét is a Xbox Live ID-ban. A történet befolyása nem korlátozódott csupán a Microsoft termékeire, l. a Sony’s Home virtuális világát, a PlayStation3-at.

A holnap prófétái

A Snow Crash óta egyetlen regény sem tudott ilyen hatást elérni a számítógépes világra, s azóta a sci-fi és a high-tech is kicsit elsodródott egymás mellől. Iain M Banksszel és Alastair Reynoldsszal az élen a sci-fi a galaktika felfedezése felé fordult, poszt humán állapotot írnak le mesterséges intelligencia, a technológia és genetika fejlettségével. William Gibson és Charles Stross is beszélt arról, hogy valójában az íróknak milyen nehéz dolguk van ma, amikor a közeljövőről kell írni, hiszen a fejlődés napjainkban óriási arányban megnőtt.

Stross mondta PC Proról: „2005-ben elkezdtem írni egy regényt az MMO-ról és a játék iparról, a következő évtized végén játszódott, 2018 körül. 2007-ben jelent meg, s kijelentettem pár határozott jóslatot, feltételezve, hogy 10 év alatt úgy sem következhet az be, vagy egyszerűen nevetséges lenne, ha mégis. A legtöbbjük 2009-re valóra vált.” Stross szerint azért van még kapcsolat a valós világ, a technológia és a sci-fik között. „Folyamatos visszajelzések vannak. Egyszer kaptam egy meghívót egy konferenciára, ami után jött pár érdeklődő levél az ötleteim iránt.” Stross mint népszerű blogger és Wired tudós (Cory Doctorow), kétszeresen is sci-fi író és futurológus.

Ez talán a science fiction legnagyobb vívmánya. Chris Bishop, a Microsoft kutatás vezető tudósa, nem állítja, hogy a sci-fi termékek a kitalálás után csak úgy legurulnak a futószalagról, de azt igen, hogy „biztosítja azt az elősegítő tényezőt, hogy felkelti a nyilvánosság figyelmét, érdeklődését. Vegyük például az érintőképernyős interaktív monitorokat, melyeket a nagyközönség először Tom Cruise kezei alatt láthatott a Különvéleményben. Az ötlet jóval a film előtt született, mégis erőteljesen hozzájárul a fejlődéshez és a képi megjelenítés is ihlető forrás lehet. Így a sci-fi ötlet- és munkaadó, hogy miket lehetne az emberek számára létrehozni.” A film nem csupán megalkotójuk, a művész fantáziájára támaszkodik: John Underkoffler, műszaki tanácsadója volt a filmnek, aki dolgozott már ehhez hasonló „gesztikuláló”, érintkezésen alapuló technikán a MIT-nél. S bár a film nem aratott nagy sikert, néhányan azért meglátták benne mindazt a munkát, amit Underkoffler tett, s megértették, hogy egy nap ez valóra fog válni, s az egyik legkeresettebb tömegtermék lesz. Néha a valóság furcsább magánál a fikciónál is.

Szerző: Stuart Andrews
Forrás (angol), a tippért köszönet Németh Attilának.