Az io9.com oldal filmekhez párosítva ajánlott néhány olvasnivalót...

Egy film - a történet bemutatásának történetében - mindig csak második lehet (már csak azért is, mert alig több, mint 100 éves) az irodalmi műhöz képest, de nem is ez számít. Azt hiszem mára megfordult a dolog: ez is egyfajta missziója az olvasás újbóli térhódításáért. Itt csupán néhány képi világhoz társul egy-egy könyv, s tudom, hogy számos film és könyv említhető lenne egy-egy témánál.

Ha tetszett:

• a Star Trek... JJ Abrams '60-as évekbeli újra feltalálása igen csak nagy hatással volt a nézőkre. Ez esetben erősen ajánlott a Gyűrűvilág, Larry Niventől. Niven az űrben lévő ismeretlentől való félelmet definiálja, és egy hatalmas, csillagot körülölelő gyűrű alakú világot teremt. Rajta sok furcsa civilizációval, kultúrával. További ajánlatok: Heinlein, Clarke, EE "Doc" Smith, David Weber, Lois McMaster Bujold.

• a Wolverin. Az X-Men legutóbb elkészült részéről van szó, ahol a társadalmon való kívül rekedtség, a magányos harc volt kézzelfogható. Akkor: Santa Olivia, Jacqueline Careytől. A történet az amerikai-mexikói határvidék közelében élő magányos mutánsról szól, egy Loup nevű nőről, aki képes mindenkit elfújni. Nincs benne semmi félelem, így válik kis városának maszkos szuperhősévé.

• az Avatar. Persze ezt a filmet még be sem mutatták, de az alapján beszélhetünk róla, amit a trailerek, előzetesek mutatnak. Megnyerő maga az a gondolat, hogy egy hibrid, genetikailag előállított, idegen testbe átkerül egy ember, nem beszélve a gépi technológiáról és a látványos képi elemekről. Hasonlóan tetszetős történet Amy Thomsontól a The Color Of Distance. A történetben szereplő Juna egy ember, aki a Tendu bolygón landolt. A bolygó légköre az emberre halálos, s Juna űrruhája megsérült... a bolygó vénjei azonban megmentik életét, egy másik testet kap. A nő megtanulja az idegenek bőrszín alapú beszédét, kultúráját és elfogadni saját magát.

•  a Hancock. Egy szuperhős hétköznapi életébe és érzéseibe való bepillantás volt egyedi a filmben, vagy a hatalom ellenére is a hiábavalóság érzése, a cinikus szemszög a hagyományos hősökkel szemben. Ehhez hasonló a Soon I Will Be Invincible, Austin Grossmantól. Mesélője és hősnője Fatale: félig ember, félig kiborg, s a történet maga messze túlmutat jó és gonosz klisés harcán. Igazi karakterek és pszichológiai megalapozottságú "valós" szereplőkről van szó.

• a Képlet: a számokkal megjósolható jövő, a képlet alapján kiszámolt katasztrófák időpontjai, és ha ugyan ezen okból tetszett a 2012 is... Akkor kihagyhatatlan egyrészről maga a 2012 c. könyv Whitley Striebertől és az Elveszett próféciák Neil Gaiman és Terry Pratchet szerzőpárostól.

• a District 9: a másság érzése, egy ember átalakulása, s számkivetetté válása. Akkor tetszeni fog Octavia Butler: Mind Of My Mind c. története. A hierarchia és az elnyomás zseniális bemutatása kerül terítékre, abban a helyzetben ha elveszne az emberiségből maga az emberség és valami idegen, briliáns, fejlett fajjá alakulna.

• illetve ha tetszeni fog a Moon: a magány lassú őrülete, az emberi lét alapkérdései és az emberi identitás kérdése merül itt fel. Sok má störténet foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, most csak egy: John Varley, Ophiuchi Hotline műve. Itt egy olyan társadalomképet kapunk, ahol a messzi jövőben a klónozás legális, de csak is a halottakkal, de mi van ha az emberi természet hű önmagához: túl lép a törvényen.

• a Wanted. a filmnek nem volt állítólag irodalmi előzménye. Egy férfi történetéről szól, aki az apja helyét örökölte a társadalmon belül egy másik "világban", a szuper-bérgyilkosok között. A mondanivaló elmozdul az übermensch elmélet felé, ahol a kisemberek nem kapnak szerepet. Az Emlékezz Phlebasra c. könyv Iain M. Bankstól szintén egy szuper-bérgyilkos körül játszódik, aki túllépett a hagyományos erkölcsökön, vagy a fejlettebb ember történetéhez Herbert Dűnéje sem kihagyható.