A szerkesztőségben többeket zaklatok, hogy áruljanak nekem el egy-két titkot... a héten Csordás Attilának esett meg rajtam a szíve, ezúton is köszönöm!
Milyen története van "interjú-készítő életednek"? Mióta csinálod (ez hány írót jelent)?
Már az egyetemen is készítettem párat, de munkaként a Duna TV-ben kezdtem interjúzni. Mivel ott volt egy műsorvezető a magyar interjúk elkészítésére (a kiváló, Kazinczy-díjas Gaál Zoltán), én csak az angol interjúkat csináltam, kizárólag személyesen, többnyire fesztiválokon, rendezvényeken, esetleg egyes beruházások kapcsán. Írókkal a Galaktikában kezdtem interjúzni, Farkas [Schittler Farkas, terjesztésvezető] ötlete volt, hogy mi lenne, ha Robert Ferrigno, Ima egy bérgyilkosért című regényéhez csinálnánk egy interjút, és mivel akkor épp én voltam kéznél, aki csinált is már ilyesmit, rám esett a választás, innentől már nem volt megállás [Galaktika, 217].
Eddig 16 íróval, 3 tudóssal, 1 űrhajóssal, és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezetőjével, Alföldi Istvánnal készült beszélgetésem. Emelett azért készítek máshová is interjúkat, a már említett NJSZT-nek pl. a Digitális Esélyegyenlőségről forgattam filmet jó sok beszélgetéssel, de csináltam már interjút a Discovery-nek is, nemrégiben pedig a Filmvilágban jelent meg egy interjúm Hatvani Balázzsal, a Sorsvonalak című film rendezőjével.
Tapasztalat az írókról? Biztos vannak nehezebb lépései, árnyoldalai is ennek...halljuk...
A magyar szerzőkkel könyebb helyzetben vagyok, mivel személyesen is ismerem őket, így egyszerűbb kérdéseket írni hozzájuk. Egyedül Antal Józseffel voltam bajban, mivel egy héten belül kellett interjút csinálnom vele a Galaktikába [235], és Justitia könyvbemutatót tartanunk az Alexandrában, így kétszer annyi, viszonylag értelmes kérdést kellett összeállítanom hozzá:)
James Cameron Avatarjának a filmes feldolgozások és adaptációk között kell megvédenie magát egy klasszikus science fiction történettel szemben. Felmerült a gyanú, hogy James Cameron néhány kulcsfontosságú jelenetet kölcsönzött Poul Andersontól.
Az io9.com Goldfarb nevű olvasója hívta fel a figyelmet egy 1957-es kisregényre, mely a Goldan Age-es sci-fi írótól, Poul Andersontól származik. Nagyon sok Anderson rajongó gyanítja, hogy a filmre igen nagy és közvetlen hatást tett a mű, s néhányan arra biztatják az írót, hogy kérje a film jóváírását a nevére. És könnyen be is látható, hogy miért...
Ahogy az Avatar központjában, úgy a Nevezz Joe-ban [a kisregény magyarul is megjelent A nyikorgó idegen c. kötetben] is egy tolószékes mozgássérült - Ed Anglesey - áll, aki telepatikusan, szellemileg kapcsolódik egy idegen (mesterségesen létrehozott) testhez, hogy bennszülöttként fedezhesse fel az idegen bolygót (ez esetben a Jupitert). Anglesey, ahogy a filmben Jake Sully is, élvezi visszakapott szabadságát és erejét: hiszen csatákat vív a bolygó felszínén különféle ragadozókkal, azonban egyre jobban kötődik új testéhez, s népéhez.
Teljesen természetes dolog, ha Cameron ihletet nyert vagy befolyásolták más művek, írók - ő maga hozott fel példákat erre, pl.: a Farkasokkal táncoló, Rudyard Kipling, Edgar Rice Burroughs. Mégis furcsa, hogy Andersot még csak meg sem említette, a figyelemreméltó hasonlóságok ellenére sem.
Cameronnak nem ez az első esete, hogy ehhez hasonló problémákkal találja szembe magát. A Terminátor bemutatója után Harlan Ellison beperelte a filmgyártókat, plágiummal vádolta őket, miszerint két epizód szinte teljesen megegyezik azzal, amit ő a The Outer Limits-ben leírt. Bár annak ellenére, hogy Cameron olyannyira szabadon kezelte Ellison írását, hogy merőben új dolog született belőle, a gyártók elismerték Ellisont és "jóváírták" neki a filmet.
Persze lehet, hogy az Avatar is egy teljesen más és új dolog lesz, ahogy ez a Terminátor esetében is volt, de lehet, hogy a filmnek erősebb eredete van, mint Cameron azt eddig elismerte...
Csupán felkiáltásszerűen, egy "jaj, ne gondolatnyiság":
A sci-fi csupán egyik megközelítése annak, amit el szeretnénk érni: csak a technológia maradt az ember számára, hogy kézzelfogható valóság váljon az eszményi álom. Legalább is így címkézik fel a sci-fit, így válik egyre materiálisabbá.
A történelemkönyvek tapasztalatából ma azt érezhetjük, hogy kicsit felgyorsult ez a technikai fejlődés, az emberek pedig álmodni mernek, de közben a társadalom egyfajta erkölcsi és környezeti örvény körforgásába került (lehet, hogy nem is olyan új ez az örvény, csak már mélyebben vagyunk benne?). Hol van ma a hit? Bár a bibliai történetek több sci-fit (is) inspiráltak, mint gondolnánk, de most nem a vallás tudományos fantasztikus mivoltát akarom bizonyítani – egy hitetlennek biztosan az, egy vallásosnak határozottan nem – ami sajnos egyre többször jelenik meg ilyen köntösben (már a tisztelet sem maradt meg, l. Dan Brown vs. egyház). Eddig legalább akadt egy-egy író, akik igyekeztek megfékezni ezt a dagályt, igazi morális emberi kérdéseket vetettek fel, s köré igazi sci-fi világot teremtett. A sci-fi csupán a technológia és a materiális, csak a fejlődésben hitt emberek világa lesz? Remélem nem…
A múlt héten az MCSE honlapján egyedi képeket tettek közzé egy egy szupernóva felrobbanásáról. Cserna Antal és Szitkay Gábor is lefotózta a páratlan eseményt.
"A sorozat az anyagalaxis lehető legjobb határfényességű megörökítésének
céljából történt, és a digitális technika adta képösszegzési
lehetőségeket kihasználva szeptember 22-e és 26-a között négy éjszakán
ugyanarról a célpontról érkeztek a fotonok. Az első két éjszakán még a
szokásos fénnyel világít a galaxis egyik spirálkarjában az a csomó,
melynek közvetlen közelében a szupernóva felrobban. Korábban csak
szeptember 26-áról találtunk képeket a világhálón, ám itt egyértelműen
látszik, hogy a szupernóva fénye már szeptember 25-én hozzáadódik a
csomó fényéhez, majd 26-án már egyértelmű, hogy valami történik abban a
spirálkarban, ami 100 millió évvel ezelőtt beragyogta az egész NGC 7479
jelű galaxist. "
David Brin a Hasonmás c. filmről beszámol blogján élményeiről...
Ok, a blog kommentárjai alapján gondolom, hogy már biztosan sokan várnak arra, hogy az új Hasonmás c. mozifilmről beszámoljak. Rengeteg e-mailt kapok magáról a filmről (mint az várható is, szóval a tényekkel kezdem. A film alapja Robert Vendetti képregénye, mely néhány évvel a Dettó után jelent meg. Érdemes még megjegyezni, hogy a Dettó forgatókönyvén az egyik legnagyobb forgatókönyvíró dolgozott, Leslie Dixon (Overboard, Mrs. Doubtfire, Pay it Forward). A Paramount Studiosnál már néhány éve körbejárt a forgatókönyv asztalról asztalra, és most itt tartunk, csak hogy érthető legyen a sorrend és az alapötlet érdekei…
James Cameron regényíróvá is előlépett: könyvben jelenteti meg a soron következő nagyszabású mozijának, az Avatarnak történetét. Jon Landau (Cameron producere) jelentette be a Fantastic Festen, s hozzátette, „a könyv nem csak a film előzménye vagy folytatása lesz – szerintem egy olyan regény, mely átível a film történetén, de annál sokkal többet fog adni.”
A könyv egyben lehetőséget ad Cameronnak, hogy „bepótolja elméletének, a cselekménynek és a karaktereknek a jellemzését, kidolgozását, ami esetleg a forgatókönyvből vagy a filmből nem volt egyértelmű.” Az író-rendező „tele van ötletekkel, és tényleg egy nagyszerű történetről van szó, ami megérdemli, hogy a film előtti és utáni események is el legyenek mondva” - nyilatkozott Landau.
A Metropolis Media kiadóval közösen könyvkiállítást rendezett be a
Központi Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a földszinti Böngészdében. A
kiállítás 2009 október 19-én, ma nyit, és november 16-ig tart. A
könyvkiállításhoz kapcsolódik két könyvbemutató is, amelyek az előzetes
egyeztetések szerint október 27-én, és november 10-én lesznek. A
könyvkiállítás és az első könyvbemutató a Galaktika napokban megjelent,
a 200. kiadott címéhez kapcsolódik, a második pedig a FSZEK-ben 2006
első felében tartott előadássorozat anyagát tartalmazó, a magyar
tudományos-fantasztikus irodalom történetével foglalkozó MetaGalaktika
11-hez.
A jó kapcsolat ápolása épp annyira segítségére lehet a
könyvtárnak a fiatalok megnyerésében, mint a könyvtári állomány
bővítésében. A tudományos-fantasztikus művek olvasói ugyanis első
sorban a tudomány és a filozófia iránt érdeklődő fiatalok, akiknek a
könyvtárba való becsábítása a könyvtár egyik kiemelt célja.
Érdemes megrendelni vásárlás előtt a Galaktika boltban a könyveket, ill. a személyes átvételnél ki lehet próbálni különleges asztal formájú számítógépünket.
Ha nem is ugyanolyan, mint a Misrosoft Surface asztal-PC-je, hasonló
módon működik. Asztal formájú számítógép, melynek felültén, egy
kijelzőn belül valósul meg a tartalom és a beviteli eszközök is (egér,
billentyűzet).
Nálunk kipróbálható... (címünk: 1024, Budapest, Fény utca 2. I/4)
Robert
Silverberg interjút adott 2004-ben a Locus Magazinnak. Sok témát érintettek,
részletek:
50 évet
szenteltem az életemből a science-fiction írásnak és szerkesztésnek. Hogy nekem
mi a sci-fi, azt leírtam a Robert Silverberg’s World of Wonderben, amit most
Science Fiction: 101-nek hívnak, ill. legújabb összeállításomban a Phases of the Moonban. Ezekben a könyvekben
azt is leírtam, hogy számomra mi ad ihletet, mi az, ami beindítja a fantáziám.
Az első
könyvben azon írók novellái olvashatóak, akiktől a legtöbbet tanultam, akik
nagy hatással voltak rám, pl.: Alfred Bester, Philip K. Dick, Robert Sheckley,
C. L. Moore, stb. A Phases-ben
pedig az van, amit én csináltam. Vagyis amit ténylegesen tanultam 69 évnyi
olvasás után.
"(...)a földi civilizáció olyan hosszú, olyan bonyolult és a véletlen tényezők hangsúlyos jelenléte melletti folyamat eredményeként jött létre, hogy megismétlődésének esélye elenyésző mértékű. Innen az új paradigma, amely szerint egyedül vagyunk. Mivel egyedül vagyunk, nemhogy kevés, hanem éppen megnövekedett felelősség hárul ránk. Nem tudunk kikanyarodni előle, azt mondván, hogy mások majd valahogy jobban elrendezik. Egyáltalán nincsenek mások - legalábbis ez a feltételezés tűnik a leginkább valószínűnek."
(Stanislaw Lem, DiLEMmák, Írások a 21. századból, részlet az Egyedül vagyunk? c. esszéből)
Egy ilyen elmélet érdekesen és színesen mutatna a mai hollywoodi filmtermések között. Most azonban a szöveges elmélet mellett néhány vizuális ellenpélda: 40 MOVIE ALIENS
Az őrültek és géniuszok között igen finom a
határvonal, szinte ugyanazokkal a típusú génekkel rendelkeznek – állítják a
tudósok. A pszichológusok
rátaláltak a kreatív emberek génállományában egy olyan összetevőre, génre, mely
a pszichózisos és depressziós embereknél is nagy számban előfordul. Ez
szerintük alátámasztja azt a feltevésüket, hogy a destruktív magatartás miért
fordul elő olyan óriástehetségeknek nevezett művészeknél, mint Vincent Van Gogh
vagy Sylvia Plath. Ez a gén - a neuregulin 1 – nagy szerepet
játszik az agy fejlődésében, de variánsként mentális betegségek létrejötteként
is megjelenik, mint a skizofréniánál.
Bár már többször
hírt adtunk a Lakott sziget érkezése körüli izgatottságról,
most jóval a megérkezés és olvasás utáni élményekről:
Először is az írói név
nem mindenkinek (fiataloknak) cseng ismerősen, és ez nagy baj. A Lakott sziget a 22-es csapdájába
eshetett: betiltott volt, de szovjet is. Így merült el az új generáció új
bulváros, ellenőrizetlen könyvei között a lista, melyen szerepelnek még a
lefordítatlan, sorok közötti olvasást igénylő alkotások. Szép lassan nem csak a
lista fog elmerülni, de az olvasóközönség is, akik igényt tartanak a listán
szereplőkre. Ha nem is
ismerős a név, a csapdából a könyv egyfajta időszerűségével tudott kitörni.
A Sony is újított: egy objektívvel is képes 3D-s felvételt készíteni. A térhatású
képhez két felvételt kell párhuzamosan készíteni, de a két objektívet (ahogy szemünk is működik) el kell tolni egymástól. A Sony
ezt úgy oldotta meg mégis egy objektívvel, hogy egy saját fejlesztésű tükör-rendszerrel dolgozik, így képezi az eltolt képet.Ez a HFR Comfort-3D.
A Sony és a Panasonic is a 3D otthoni megvalósulásában hisz és mindkettő új, 3D-s kamerával dolgozik, de a Panasonic megmaradt a hagyományos két lencsés technikánál.
A sci-fi képzetei, az utópisztikus világok, akár torzult
rémképek ráirányíthatják figyelmünk számos mellékhatásra napjaink városburjánzása kapcsán, amik – ha nem
vigyázunk – főszereplőként léphetnek elő (erről szólnak az apokaliptikus
tematikájú történetek). Az urbanizáció szociális és környezetvédelmi
veszélyeket rejt magában. Pedig egyre több város növekszik és terjeszkedik,
ahogy egyes cyberpunk regények írják le a legjobban ezek lényegi jellemzőit (ó
Gibson).
A városburjánzás ellenére és annak növelésére az emberek
egyre nagyobb távot tesznek meg lakóhelyük és munkahelyük között.„Mert az
élhető város két dolgot jelent: élhető környezetet és normális életet biztosító
lehetőségeket.” Szeretnénk elkerülni a mellékhatásokat, de minél jobban nem
törődünk vele, annál nagyobb gondot okoznak nemcsak a közösség ügyei szintjén
(közlekedés, levegőszennyezés, globális felmelegedés), de az egyéni személyes
életmódban és kapcsolatokban is.
A Millenárison interaktív kiállítás nyílt a
felelősségteljesebb és tudatosabb életért.
Az ország egyik legnagyobb játékkiállítása lesz október végén, egy informatikai szórakoztató rendezvény. Bemutatkozik a Microsoft új operációs rendszere, ill. több programmal várják az érdeklődőket: World Cyber Games 2009 hazai selejtezői és döntői, World Cyber Girls szépségverseny.
A Web-bot az internet kor apokaliptikus próféciájává vált, mely megjövendölte a világ végét: 2012. december 21.
Egyes interneten szövődő összeesküvés-elméletek szerint a botok megjósolták a szeptember 11-i terrortámadásokat és a 2004-es szökőárt, eszerint egy hatalmas erejű kataklizma fogja elpusztítani az egész bolygót 2012 december 21-én.
A péntek valahogy mindig szebb nap a többinél. Ma - péntek lévén - Könyvek péntekje van, sőt megérkezik a "szemünk fénye" (még nem Az a szemünk fénye, hanem) a Galaktika magazin. Mivel új hónap kezdődött, az októberi Filmvilág is megjelent, amiben a magyar sci-firől is szó lesz, sőt a szerkesztőség Attilái is emléket hagytak az újságban:
Németh Attila: Mondjam vagy mutassam? A magyar SF-irodalom és a film
Csordás Attila: Sorsvonalak. Beszélgetés Hatvani Balázzsal
A 61 éves
Arthur C. Clarke Életmű-díjas író, futurista és feltaláló Ray Kurzweil merész jóslatairól híres. Az egyik ilyen meggyőződése, hogy a ránk váró 20-25 évben, a nanotechnológiával az ember eljuthat egy „következő szintre” a kiborgi halhatatlanságig.