A magyar SF fellendítéséért címmel jelent meg egy rövid összefoglalás még 1971-ben az SF Tájékoztatóban, többek között Kuczka Péter szavaival. Visszaemlékezés kommentek nélkül.
"...ez a műfaj világszerte hódit és terjed, Terjeszkedésének több oka és összefüggése van, elsősorban talán a tudományos-technikai forradalommal való összefüggés. Amint az egyre gyorsabban fejlődik, úgy tart vele lépést az SF irodalom is. A terjeszkedés jelei sokfélék. A külföldi kiadók egyre nagyobb tömegben és példányszámban jelentetnek meg SF könyveket, és egyre inkább keresik a műfaj új területeit és lehetőségeit.(...)
A továbbiakban Kuczka Péter vázolta az SF helyzetét Magyarországon. Megállapította, hogy az igény itt is megvan, sőt egyre nő. A 15–30 ezres példányszámokban megjelent SF könyveket napok alatt elkapkodják, magyarokat és fordított külföldieket egyaránt, Lassan mi is felcseperedünk.(...)
Javul a színvonal is, de nem állhatunk meg a jelenlegi szinten. Kiadóinknak főleg a magyar művek megjelentetését kellene szorgalmazniuk. Van magyar SF hagyomány, és vannak még ki nem adott rejtett kincseink is.(...)
A hazai értékelést és szemléletet kell tehát elsősorban megváltoztatnunk az SF fellendítése érdekében, ehhez pedig elsődlegesen a közlési lehetőségek kibővülése, megjavulása szükséges.(...)"
Szombaton este a Budai-hegyekből kis csoport figyeli majd az őszi égboltot és fővárosunk fényszennyezését. Az 5 km-es túrához csatlakozhat az, akinek van kényelmes cipője, zseblámpája, ideje és kedve... Persze csak ha nem áld meg az ég esővel, ez esetben elmarad a program.
A hazai közönség is pozitívan fogadta David Brin Dettó c. regényét, de nem csak itt volt sikeres, „belhonban”. A regény 2002-ben jelent meg, s jelölték is négy rangos díjra (Hugo, Locus, John W. Campbell, és Arthur C. Clarke-díj), de nemcsak a kritikusok, az olvasók is hamar megszerették.
Előbb a történetről: a társadalmi, technológiai fejlődés elérkezett egy olyan pontra, ahol az emberek létre tudják hozni saját másolataikat.
Egy különös és furcsa, vegyes energiahasználatú üvegtorony emelkedik nemsokára Hanti-Manszijszkban, Szibériában. Ez a szokatlan felépítésű építmény olyan környezetvédelmi stratégiát használ majd, mely Szibériának újdonság, bár az egykori Szovjetunióban is próbálkoztak hasonlóval – hiába. Az épületet Foster és partnere.
Az épület egy erdő kellős közepén áll, két pódiumszerű nyúlvánnyal a torony két oldalán, melyek mintha csiszolt gyémántok lennének, segítenek a torony megvilágításában. Az épületet úgy tervezték, hogy kihasználja az energiaforrásokat, az épület formája, struktúrája a nap energiáját használja fel, hogy megvilágítsa az épületet. A tervek szerint 280 méter magas lesz, 161,000 négyzetméter területen fog állni az épület, mely üzletközpontként (business center) és hotelként fog szolgálni.
Ez a felépítésű szerkezet emlékeztethet Robert Silverbergnek 1970-ben írt Üvegtorony c. történetére, ahol egy tehetős, de különc figura épít üvegből tornyot az Északi-sarkkörön.
A kanadai sarkvidéken, a Hudson öböltől nyugatra emelkedik Simeon Krug tornya, mely már eléri a 100 métert is. Messziről csupán egy csillogó-átlátszó vékonyka csík.
Krug androidjai felváltva, három műszakban dolgoznak, amikor sötétedik, milliónyi, 1 kilométernyi magasságban kifeszített reflektor gyullad fel és kapcsolja be az északi oldalon lévő fúziós generátorokat.
Milyen magas lesz? – kérdezi Quenelle. „1500 méter” válaszolja Krug. „Egy hatalmas gépekkel teli üvegtorony, melyet egy kívülálló sem érthet meg. Majd működésbe lép és elérhetjük és beszélgethetünk a csillagokkal…”
Hiányolnunk kell ma a szerkesztőségből Németh Attila "pótolhatatlant". Természetesen a köz érdekében! Ugyanis Győrbe utazik a Kutatók Éjszakájának apropóján, hogy nagyobb közönség előtt beszélhessen: A transzhumanizmus ösvényein - A magyar SF múltja és jövője.
"Az előadás rövid áttekintést ad a magyar tudományos-fantasztikus
irodalom történetéről, a legújabb, 11. MetaGalaktika antológia
megjelenése kapcsán. Megismerhetjük Bessenyeitől és a nyelvújító
Kazinczytól e manapság egyre népszerűbb zsáner történetét egészen
napjainkig, amikor talán népszerűbb mint valaha. Nemcsak népszerű,
egyre sokszínűbb is: a kétszemélyes kamaradrámától a
transzhumanizmusig, az ember utáni ember eszméjéig szinte mindenről
olvashatunk a magyar SF irodalom kortárs műveit lapozgatva. Mindez ezer
szállal kapcsolódik a tudományhoz. Hogy hogyan? Kiderül az előadásból."
Helyszín: Széchenyi István Egyetemen (9026 Győr, Egyetem tér 1. - SZE - A3 előadó).
A 2009-es Kutatók Éjszakájának mottója (Einstein): „Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi”. Délutántól rengeteg program várja az érdeklődőket, további információk:
[Új taggal bővültünk, aki segít a mindennapokban a szerkesztőségben, íme:]
Kis Judit – a messze elérő kezünk
Az ezredforduló parti kultúrájában váltam felnőtté, a zsigereimbe ivódott modern és újító szellemiséget még a politika sötét viharai sem tudták kiűzni belőlem.
Eddigi életem mindennapjait bizarr előadások jelmez és látványtervezőjeként éldegéltem, egészen addig, míg valami ménkű belém nem csapott, és újságíróvá nem képeztem magam – vagy képzeltem magam, ezt még nehezen tudom megítélni.
Kedvelt elfoglaltságom, hogy fura emberekkel még furább beszélgetésekbe bonyolódom, és diktafonra veszem az elhangzottakat, amik aztán napvilágot látnak valamelyik internetes portál esetleg újság oldalain – vagy nem.
Mindig szívesen meghallgattam a nálamnál okosabb és tapasztaltabb embertársaim véleményét. Ezt a jó tulajdonságomat a mai napig megtartottam. Igyekszem földgolyónknak többet adni és minél kevesebbet elvenni tőle. Meggyőződésem, hogy mindennek és mindenkinek van elég hely, ezért felesleges veszekednünk rajta – ha csak ilyen egyszerű lenne.
Most a Galaktika szerkesztőségének jóvoltából, szeretett fővárosunk szinte minden fontosabb szegletébe és objektumához eljutok. Mára biztosan állíthatom, hogy a gyalogos társadalom rutinosan közlekedő tagjává váltam.
Ja, és amit még a végére mások is gyakran ideírnak, szeretem az állatokat, nekem is van otthon belőle öt (papagájok, gekkó, nyuszi).
Kábelek között, elképzelt bolygókon jobban mozgunk – még a fantáziánkban is –mint saját létünk természetét illetően. Ez így „illő”, van tapasztalatunk (vagy csak az ismeretekkel elevenítettük fel, ez a régi vita most mindegy is) a megismerés folyamatáról, egymásra hagyományozódott tudásunk van, amik bizonyítékokat nyertek az idők során (de vannak, amik nem, így őriztük meg egymásnak a hitet).
Mára az ember otthonosabban mozog a kábelek, technika uralta és alkotta terekben. Odáig fokozódik, hogy a való hús-vér és hit alkotta világot a technika információs elektronikai szerkezeteivel keverik. A gép mely segíti ugyan az embert, de olykor minket is géppé változtat – nemcsak a mai, szimbolikus értelemben, lásd még a jövő emberét a virtuális valósággal, idegrendszerrel irányított berendezéseket. Ez a cyberpunk.
Aki lemaradt volna az Írószövetség találkozójáról, annak kiemelten ajánlott október 5. Októbertől hétfőként a Ködlámpa irodalmi kávézóban beszélgetéseket, felolvasásokat tartanak, és az őszi első eseményeként a MetaGalaktika 11 az ünnepelt.
Október 5. — Galaktika-est, Meta-Galaktika magyar szám bemutató (Németh Attila, Sárdi Margit)
Október 12. — Nemere István
Október 19. — Markovics Botond
Október 26. — Koncert (verséneklő előadók: Kocsis Csaba, Hangraforgó)
November 2. — László Zoltán
November 9. — Fonyódi Tibor
November 16. — Szélesi Sándor
November 23. — Koncert (verséneklő előadók: Strófa, Túlpart, Miújság?)
November 30. — Antal József
December 7. — Kasztovszky Béla
December 14. — Fordítói est [résztvevők sora még alakulóban]
December 21. — Koncert (verséneklő előadók: Szigeti Sugár Éva, Tonett)
A következő évre átcsúszik még: Új Galaxis szerkesztősége, Lőrincz L. László.
Hétfő esténként 7 órától. Cím: HABÁR (volt Tandem Café); 1093 Pipa u. 6. (a Kálvin tértől 5 percre, a Vásárcsarnoknál). Házigazdák: Kiss Judit Ágnes, Pécsi Marcell, Kozák Tibor
Ha neadjisten valaki csinálna magáról egy-két agyagmásolatot, nem árt, ha pár dologgal tisztában van a dettótechnológiával kapcsoltban. Néhány gyakorlati példa Davi Brin Dettó című regényéből:
Golyóálló overál
„Nyakig begomboltam a zubbonyomat, és ellenőriztem, hogy rohammaszkom pontosan, s egyszersmind kényelmesen illeszkedik-e hozzá. Clara saját kezűleg varrta magánnyomozó-szerelésemet azokból a high-tech fonalakból, amelyeket egységének katonai raktárából lovasított meg. Remek cucc.
Bajza utca 18., este 18 óra: Írószövetségi SF Szakosztály találkozó, a MetaGalaktika11 antológia bemutatója. Mondatfoszlányok:
"A magyar tudományos-fantasztikus
irodalom évszázados múltra tekinthet vissza, de jelene sem megvetendő,
amelyben egyúttal jövője is benne foglaltatik", 9 novella mellé társulnak tanulmányok, s mutatják be az eddig bejárt utat. A beszélgetésen
részt vett Antal József, Kasztovszky Béla, Kovács T. Mihály, László Zoltán, Szélesi Sándor írók - és szerkesztője, Németh Attila.
Szeptember 17. és 20. közé esik idén a Mozi ünnepe. Látható lesz egy olyan új film, premier előtti vetítéssel, amit kifejezetten várok: Pater Sparrow rendezésében az 1.
Olvasóink megzavarására párhuzamosan az elsővel elindítottuk az Íródüsszeia második évadát, amelynek főszereplője nem más mint a képen látható úriember. Nem kell azonban aggódni, folytatódik az első éved is, Robert Silverberggel.
David Brin tudós, született szónok, technikai ezermester és sokat tapasztalt író. Írásai többször vezették a New York Times bestsellerlistáját, többszörös Hugo- és Nebula-díjas. Legalább 20 nyelven lefordították vagy egy tucat művét.
1989-ben írt ökológiai thrillerje, az Earth, megjósolta a globális felmelegedést, a kibertér dominanciáját, közeli jövőképe igazolódott, a World Wide Web – vagyis az Internet – elterjedése. Ez ihlette az 1998-as, posztapokaliptikus környezetben játszódó, A jövő hírnöke c. filmet (Kevin Kostner rendezte).
A hét utolsó munkanapjához egy újabb jó hír párosul mostantól!
Amennyiben a Galaktika Boltban
kiadványainkból – a személyes átvételi lehetőséget választva – legalább
5000 Ft értékben rendel és a köteteket pénteken veszi át, semmi nem
menti meg attól, hogy az alábbi címek közül egyet 50% kedvezménnyel
vásárolhasson meg szerkesztőségünkben:
Az orosz sci-finek varázsa van. Ezt jól tudjuk, vagyis ismerjük. Ez csak megerősíti Lukjanyenko Csillagok, hideg játékszerek könyve (munkacím) – legalábbis számomra. Ne egy nagy és gyors „ugrásra” számítsunk, inkább kisebbre és sok apróra.
• Lord Valentine kastélya (1980) Locus nyertes és Hugo jelölt, 1981
• Majipoor-krónikák (1982, várhatóan idén lesz az első magyar kiadása)
• Valentine Pontifex (1983)
• The Mountains of Majipoor (1995)
• Sorcerers of Majipoor (1997)
• A Hetedik Szentély (kisregény, 1998, Legendákban)
• Lord Prestimion (1999)
• The King of Dreams (2001)
• The Book of Changes (kisregény, 2003, Legendák II)
• The Sorcerer's Apprentice (novella, 2004, Flightsban)
A magyar televízió sorozat (és film) kínálatától elfordulva lehet menedéket találni az interneten. Hamarosan adásba kerül külföldön (így egyben internetre) a Dollhouse második évada.
Bár hétfőre nem jelent meg a Lakott sziget (a héten már várható!), így, sziget nélkül is kis szigetet alkottunk az idei Zsidó Nyári Fesztiválon, a Gozsdu udvar könyvvásárában. A hely hangulatos volt, az emberek kedvesek...egy kis vizuális ízelítő...