|
|
Zsoldos-díj 2009 - tarolt a Galaktika
Idén regény és novella kategóriában is Galaktikás írás nyerte a legrangosabb magyar SF-elismerést, a Zsoldos Péter-díjat; Markovics Botond (Brandon Hackett) Isten gépei című regényével lett a legjobb, a rövidebb kategóriában pedig Szélesi Sándor „Vér és verejték” című novellája nyert.
A Hold az „értelem tündérmeséjében”
Negyven évvel ezelőtt, 1969. július 20-án tudósok, politikusok, később a science-fiction művészek is biztosak voltak abban, hogy elérkezett az űrkorszak: holdbázisok, űrkolóniák, „hadjáratok”, űrbenépesítések kora. Míg a tudomány és politika embereinek jóslása és reménye mára még nem igazán teljesült (a köztudatban), az SF írók esetében ez nem releváns, csupán fantázia-felszabadító esemény.
Első évad, első rész: Robert Silverberg, kezdetek
Egyedüli gyerekként született 1935-ben, New Yorkban. Bár mindig nagyon óvta magánéletét a publikumtól, írásaiból úgy tűnik, hogy magányos és szomorú gyerek volt, aki a science-fictionban és a fantasy-ban talált menedéket. Íródüsszeia: új blogos operaHírül adatik, hogy új kategória alkottatott, Íródüsszeia néven. E blogos opera első - amely szerzőinket hívattatott bemutatni - évadában Robert Silverbergé lesz a főszerep. Helyet kapnak fordítások, életrajzok, érdekességek és egyebek.Az első InterGalaktika találkozó az univerzumbanMég képek is készültek:
Meet da Team XI.
Mindig is zacskós tej szerettem volna lenni. Mivel már kora ifjúságomban kiderült, hogy az ehhez elengedhetetlenül szükséges adottságokkal nem rendelkezem, gondoltam eljövök a Galaktikához droidnak. Besorozták Clarke-ot és LukjanyenkótSorozatok sorozása zajlott a napokban a Galaktika boltban…Most együtt 25% kedvezménnyel vásárolhatóak meg Szergej Lukjanyenko Őrség-könyvei, ill. Arthur C. Clarke és Stephen Baxter Időodisszeia-sorozatának 3 kötete (bár még az Elsőszülöttek várat magára – hogy daloljanak a vásárlók feszült idegei).További hasonló fotók a(z) InterGalaktika oldalain. (A)czélos gőzös gépes krónikák, avagy steampunkos (elő)történetek I.Újra szól a gőz… Volt már néhány szó a steampunkról, a ’80-as évek az „Alapítóatyáké”. Persze messzelátó segítségével már akár Jules Verne-ig vissza lehetne nyúlni, de H. G. Wells, Mark Twain és Mary Shelley műveiben is felfedezhetők hasonlóságok (utóbbi szerző nálunk is letesztelhető: Az utolsó ember), saját koraikat meghaladó technika szerepet kap. Protosteampunk címmel illetik ezeket a műveket, s általában a fantasztikus románcok újra olvasataként lehet tekinteni rájuk. A századfordulón, az ipari forradalom, a haladás eszméinek éltetésé (akár a mai információs forradalom) a kor emberét könnyen lázba hozta, s ez is gyakorta megihlette az írókat (de más művészeti ágban dolgozókat is).Azonban ezekben, s a későbbi „előzményekben” csak egy-egy mozzanat, leírások, „fantáziatalálmányok” minősítik az adott művet az SP vonalába. Ebben a szellemben több mű is ide sorolható, a továbbiakban tényleg csak belekapok ide-oda, kis ízlelgetni valóként: Mervyn Peake Titus Alone (1959) műve, a Gormenghast-trilógia utolsó darabja. A sorozat első darabja (Titus Groan) még a második világháború alatt született, mondhatjuk úgy is, hogy az irreálisan reális kegyetlenség kora megihlette, vagy elüldözte a szerzőt egy bizarr és szürreális világba. Zárt és hagyományok uralta kastély a helyszín, a gótikus terep és a leírás hangulati világa miatt minősíthetik a protosteampunk vonalába. A fantasy-tól kicsit távolodunk 1968-ból a Pavane c. Keith Roberts művel. Alternatív történelemhistória, a „mi lett volna, ha” elméletből a technológiai, csupán gőzre épülő fejletlenség kérdésköre kerül tálcára: 1588, a spanyol Armada győzedelmeskedik a gőzös, fejletlen Anglia felett. Meg kell említeni Harry Harrison 1972-es regényét is, a Transatlantic Tunnel, Hurrah. K. W. Jeternek, aki magának a ’gőzpunk’ fogalmának a kezdeményező feltalálója, 1979-ben jelent meg a Morlock Night műve, melyet Wells The Time Machine továbbgondolásaként tartanak számon. Maga Merlin, a nagy varázsló 1892-ben Arthur királyt igyekszik a holtak közül feltámasztani, mert Anglia védelemre szorul a jövőből érkező morlockok inváziója miatt. Alapító társa azonban megelőzi, James Blaylock műve, a The Ape-Box Affair, az Unearth magazinban jelent meg 1978-ban, s már ebben is felfedezhetőek a gőzös hatások. Ez a történet a The Adventures of Langdon St. Ives történetbe illeszkedik: négy rövidebb történet és két novella szól a fáradhatatlan és rendíthetetlen viktoriánus tudósról, Langdon St. Ives-ről. Az utóbbi történetben a tudós egy Newton nevű orángutánnal kísérletezett: az űrbe küldte, de az űrhajó a St. James Park egyik tójába zuhant, s a megrémült londoniak meg voltak győződve, hogy ez egy földönkívüli támadás kezdete. A Philip K. Dick-díjas Homunculusban (1986) St. Ives magával a megtestesült ördöggel harcol, a púpos zsenivel, Dr. Ignacio Narbondoval, aki a halottakat igyekezett feltámasztani. Míg a Lord Kelvin’s Machine-ban a bajbajutott St. Ives-nek kell elhárítania Narbono támadását, egy Föld elleni üstököst. A műfajban, inkább téma szerinti alműfaj, meghatározó 1971-ből Michael Moorcock The Warlord of the Air c. novella, ami trilógiává nőtte ki magát 1974-ben, ill. 1981-ben , a The Land Leviathan és a The Steel Star történetekkel. (A trilógia összkiadásának címe A Nomad of the Time Streams. Az író és szerzeményei a Hawkwind rock zenekarra voltak hatással, mely „visszaütött” a punkra.) Könyvkóstolgató mára ennyi volt, de addig lehet nézegetni a képeket, amik mai modern eszközök fogaskerékkel, kulcsokkal díszelegve. Persze olykor ez a díszelgés is „eldurvul”, mint hard-SP címen, vagy éppen az absztraktabb tárgykultúra felé kacsintgat… További hasonló fotók a(z) InterGalaktika oldalain. Meet da Team X.
Kolonics Gabriella – olvasószerkesztő
Születem magyarországon, és még mindig éllek.
Ez már jórég volt, s azota sokszor megbántam, de már mindeggy.
Hogy ki vagyok, én sem tudom, de néha már dereng, mit keresek itt. Coming soon Forró a helyzet a szerkesztőségben….hamarosan (ami tényleg közeljövőt, júliust jelent) megjelenik a MetaGalaktika 11! A magyar SF története 9 tanulmányban és sok-sok novellában elevenedik meg Kazinczytól egy új reformkorig. Érdemes nyomon követni, mihelyst kijön a nyomdából, megvehető/rendelhető;). Nyomon követem! Nálunk sohasem hűl ki a levegő…A GFK 200. kötete is hamarosan napvilágot lát. 1969 a kezdő évszám, tehát 40 év legjobbjai, ez is kihagyhatatlan;)  Ezt is szemmel tartom! És most jön a ráadás, a várva várt, szerkesztőséget ostromló tömeg követelése: Arthur C. Clarke – Stephen Baxter Elsőszülöttek. Már tényleg csak egy keveset kell rá várni, hiszen már lefordítatott, s legújabb szerkesztőnk, Gabi keze alatt gyógyulgat. Azért megnézem, hátha… [Ó, és Gabi még be sem mutatkozott…hamarosan ezt is pótoljuk] |
A Metropolis Media hivatalos blogja, amin bármit megtalálhatsz, ami a Galaktikával, a GFK-val és a Metropolis Könyvekkel kapcsolatos.KeresésKategóriákArchívum
Utolsó kommentek
|
