2009. május

« 2009. április 2009. június »

Jack McDevitt: Polaris - Megjelent!

Hatvan évvel ezelőtt, amikor megtalálták a Polarist, az űrhajó üres volt, pilótája és utasai sorsáról senki nem tudott semmit. Most, a titokzatos eltűnés évfordulóján, árverésre akarják bocsátani a hajón talált tárgyakat. Bennfentes ismeretei révén Alex Benedict, a galaxis egyik legtekintélyesebb régiségkereskedője szerzi meg magának a tárgyak egy részét. Amikor egy robbanás következtében a gyűjtemény megsemmisül, Alex megérti, valakik mindenáron el akarják titkolni, ami a Polaris fedélzetén történt. Márpedig neki feltett szándéka, hogy végére jár az ügynek – különösen akkor, ha ez az élete kockáztatásával jár...

Jack McDevitt fantasztikus érzékkel keveri az SF-et és a krimit, hogy a Született stratéga után ismét egy magával ragadóan izgalmas történetbe rántsa magával olvasóit. És az űrkorszak Indiana Jonesba oltott Sherlock Holmesa ezúttal még egy szépséges segítőtársat is talál magának.

„A regény elegáns és izgalmas felszíne alatt a cselekmény és a gondolatok kivételesen nagyszerű kombinációja rejlik.” – Publishers Weekly

„McDevitt logikus örököse Isaac Asimovnak és Arthur C. Clarke-nak.” – Stephen King

„Intelligens, provokatív mű egy olyan írótól, akinek minden könyve energiát, stílust és friss perspektívát kínál.” – Washington Post Book World

„McDevitt a hősnőit is egyenrangú félként sodorja veszélybe, és az eredmény egy olyan szórakoztató regény, hogy az olvasó még be sem fejezte, máris kézbe venné a következőt.” – Analog

„Vajon milyen lett volna Dashiell Hammett SF-íróként? McDevitt csattanós választ ad erre a kérdésre legújabb regényével, a Polarisszal.” – Jesup Press-Sentinel

Jack McDevitt: Polaris

Sorozat: Galaktika Fantasztikus Könyvek

Fordító: F. Nagy Piroska

Oldalszám: 432 oldal

ISBN/EAN: 9789639828216

Bruttó fogyasztói ár: 2990.- Ft

Megvásárolható a netes könyvesboltunkban.

Meet da Team VII.

Lamos - Angee - Angelika, szerkesztőségvezető

- Erőm teljében érzem magam, ha a Főnök Drága (Tamara Jagello) Hadnagynak szólít, én pedig McLean Parancsnoknak nevezhetem őt.

- Imádok Németh Attilával sokáig szöttyögni az irodában, ám azt jobban imádom, amikor morog, ha kap tőlem valami finomat.

- Boldog és nyugodt vagyok, ha Tücsi keddenként elszállítmányoz az Izabella utcáig, mert addig lelki masszázsszalont nyithatunk az Octaviájában.

- Örömmel tölt el, ha Icával pletykás lányok módjára sutyorgunk az erkélyen cigikávé közben.

- Mosolyra fakaszt, amikor Csordás Attila föl-alá járkál az irodában, míg ellentmondást nem tűrő hangon telefontárgyal a médiákkal, aztán pedig aszongyahogy-sóhajjal ül vissza a gépe elé.

- Percekig nem tudom abbahagyni a nevetést, ha Farkas rezzenéstelen arccal, ám mély, búgó hangon beleszól a telefonba, aminek a másik végén a CIB Bank, a Magyar Posta vagy az Alexandra egyik alkalmazottja próbálja felvenni a fordulatszámot.

- Kedvelem a színlelt hisztiket, amiket Kenessei Istvánnak játszok, amikor kiszámíthatatlan pillanatokban bélyegzőt, post-itet, rotringot, ollót, két féle sorkiemelőt vagy csak számológépet követel rajtam.

- Felderülök, ha Matyi jellegzetes hellóbellóval köszönve esik be reggel, 11:30-kor az ajtón, majd előtör belőle a hiperaktív, és villámgyorsan megteszi, amire kérem.

- Becsülöm Szegedi Gábort, amiért hősiesen végigüli a meetinget, és végighallgatja a rengeteg, már témákba nem illő baromságot, hogy aztán három percre ő is szót kapjon a miújságakönyvekkel-felszólítás után, majd tömören és velősen, gyorsan és érdemben megmondja a frankót, végül elviharzik.

- Igyekszem elősegíteni Alíz mihamarabbi beilleszkedését ebbe az intergalaktikus társaságba, ugyanis egy rendes, jóravaló androidlány, tehát már csak kávét főzni kell megtanulnia.

- Felnézek Évára a türelméért és a kitartásáért – a humoráról és a népszerűségéről nem is szólva, hiszen ő nem kap elmarasztaló blogbejegyzéseket a megjelenését és szépségét illetően.

- És végül: érzem, ha késő esténként a Szélesi és a Benedek bejönnek értem a Fénybe, hogy leverjék rólam az önként magamra erősített szerkesztőségi láncokat, és elraboljanak a scifisták egyik törzshelyére, a harmadik Martini után már alig tudom magam visszafogni, hogy szerelembe ne essek – mindkettőbe.

Szeretek itt.

Szeretek velük.