Elizabeth Moon a harmincas évei közepén kezdett komolyabban írással foglalkozni, első regénye azonnal díjat is nyert. 2003-ban kiadott regénye, a Speed of Dark, azaz magyarul A sötét sebessége Nebula-díjas lett.

Ezen regény indítja ez évben a kiadásaink hosszú sorát, a Metropolis Könyvek sorozatban fog megjelenni jövő héten (pontos dátum hamarosan). A magyar kiadás fülszövege:

"Az orvostudomány csodái mind több betegségtől szabadítják meg végleg az emberiséget, és a genetikai tervezés hamarosan már a születendő gyermekeknél is lehetővé teszi egészségük előzetes tökéletesítését. De mi van azokkal, akik köztünk élnek, méghozzá valami olyan fogyatékossággal, ami megnehezíti beilleszkedésüket a társadalomba?

Lou Arrendale felelős állásban dolgozik egy nagyvállalatnál, munkáján kulcsfontosságú üzleti döntések múlnak. Magánélete azonban valóságos akadályfutás, környezete nehezen fogadja el, a legapróbb feladatok végrehajtása is kihívások elé állítja. Lou ugyanis autista. Amikor aztán vállalata több kollégájával együtt beutalja egy kísérleti kezelésre, melynek eredményeként normális életet élhetne, olyan kérdésekkel kell szembenéznie, amik megkérdőjelezik benne, mi is valójában a „normális”, és hogy valóban betegség-e az állapota, vagy esetleg az emberi törzsfejlődés következő állomása.

Elizabeth Moon Nebula-díjas regénye olyan korábbi művekkel állítható párhuzamba, mint a Virágot Algernonnak, a Forrest Gump vagy az Esőember, de a téma mindeddig feltáratlan, új mélységeire nyitja fel szemünket."

Rorimack értő elemzése a regényről már 2007-ben megjelent a regényről, ebből kölcsönzök pár mondatot, a teljes cikk elolvasható az endless.hu hasábjain.

"Elizabeth Moon regényét nem véletlenül jelölték a 2003-as Arthur C. Clarke díjra. Tudományos-fantasztikus és fantasztikus írás – amikor varázsüt ésre alakul át a normálisnak hitt világ, ha egy különleges ember szemszögéből nézzük.

Ha valamiért érdemes scifit olvasni, az az, hogy meglepő, vadonatúj nézőpontból mutatja meg az embert. Ehhez az írók többsége távoli jövőbe, esetleg a csillagok közé utaztatja írásának tárgyát. Moon ezzel szemben itthon marad, és mesél. Egy valóságról, ami itt van köztünk, emberi koponyákba zárva. Onnan nézve a “normális” emberek furábbak, mint egy zöld marslakó. Elizabeth Moon értő tolmács: maga is egy autista gyermek anyja, és Lou világát a szülői tapasztalatok mellett szakkönyvek segítségével tárja fel. Ugyanakkor nem esik abba a hibába, hogy kihasználja szereplőjét: ezt a könyvet nem azért írták, hogy a nagy empátiánkban telesírjuk a zsebkendőnket. Lou nem vigaszt keres – ő csak élni akar."

---

Moon 1945-ben született, első regényét hatévesen írta, harmincas évei közepétől kezdve pedig ontja az űroperákat. 1969-ben ment férjhez, és 1983-ban született meg a fia, aki autista, így Moon "első kézből" ismeri ezen betegséget. Szolgált az amerikai hadseregben, hadnagyi rangot ért el - nem mondhatni, hogy ne lenne érdekes élete.

A regényt Gálvölgyi Judit fordította, a szerkesztő pedig Fábián Edit. A könyv 2670 forintba fog kerülni.